Közműbekötés Budapest környékén: melyik szolgáltató, milyen sorrendben, mennyi idő

Miért nem ugyanaz a közmű két szomszédos településen?

Budapest környékén három külön rendszerről beszélünk: a víziközmű-szolgáltatásnak ellátási területe van, a villamosenergia-elosztásnak és a földgázelosztásnak pedig működési területe. A működési területek nem fedik át egymást, tehát a telek címe határozza meg, melyik céggel lesz dolgod. Szolgáltatót ebben a kérdésben nem tudsz választani — ezért nem érdemes a szomszéd település tapasztalatát átvenni.

Hogy ez a térségben mennyire nem elvi kérdés: az agglomerációban a nagyobb szereplők területe egymásba ékelődik, és a gáznál a legfeltűnőbb a különbség.

Víz és csatorna Budapesten

Az ivóvíz-szolgáltatás a Fővárosi Vízművek, a szennyvízelvezetés a Fővárosi Csatornázási Művek feladata.

Víz néhány agglomerációs településen

A Fővárosi Vízművek a fővároson kívül is szolgáltat, például Biatorbágyon, Budakeszin, Halásztelken, Szigetszentmiklóson, Tökölön, Százhalombattán és Dunabogdányban.

Dunakanyar és az északi térség

A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatási területéhez tartozik többek között Dunakeszi, Szentendre, Gödöllő és Vác.

Déli és délkeleti települések

A DPMV Zrt. ellátási területe 21 település, köztük Gyál, Vecsés, Üllő, Maglód, Kistarcsa, Pécel, Dunavarsány és Szigethalom.

Áram

Budapesten és Pest vármegye nagy részén az ELMŰ Hálózati Kft. (E.ON-csoport) az áramhálózati elosztó, a vármegye egyes részein az MVM Émász Áramhálózati Kft.

Gáz

Az MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. Budapesten és 18 Budapest környéki településen elosztó. A térség többi településén más földgázelosztó az illetékes, például az OPUS TIGÁZ Zrt.

Ez a felsorolás tájékoztató: a szolgáltatói illetékesség területátadással és cégnévváltással is változhat. A saját telkedre a következő pontban leírt módon érdemes rákérdezni.

Hogyan tudod meg, mi van a telkednél?

Erre van egy országos rendszer, amiről a legtöbb építkező nem tud: az e-közmű, vagyis az egységes elektronikus közműnyilvántartás. A 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet szabályozza, és két dolgot tud, ami neked kell.

• Közmű-állásfoglalás: az érintett közművezeték-üzemeltetők tájékoztatása a tervezett munkáról.
• Közműnyilatkozat: az üzemeltetők nyilatkozata arról, hol futnak a közművezetékek, és milyen adatokkal.

A lényeg, ami miatt ezt érdemes tudni: a két kérelem benyújtásához nem kell kamarai jogosultság. Ügyfélkapus belépéssel bárki beadhatja, tehát a telek tulajdonosa vagy a vevő is, nem csak a tervező. A kérelmek díjkötelesek, a hatályos díjakat a rendszer díjszabása tartalmazza.

Emellé két kérdés tartozik, amit az e-közmű nem válaszol meg. Az első az önkormányzatnak szól: milyen helyi rendelet vonatkozik a közterület bontására, és mit ír elő a helyi építési szabályzat a mérőhelyek elhelyezésére. A második az eladónak: van-e már bekötés a telken, és milyen dokumentum tartozik hozzá.

Ennek a körnek a vásárlás ELŐTT van a helye. Aláírás után a hiányzó bekötés már a te költséged és a te naptárad, nem az eladó problémája.

Víz és csatorna: igénybejelentés, ajánlat, hozzájárulás

A vízbekötés menetét a 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet írja le, és végig határidőkkel dolgozik. Érdemes tudni a sorrendet, mert ebből látszik, mikor kell elindítanod.

1. 01A bekötést a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezi. Ez az igénybejelentés (55. § (1)).
2. 02A szolgáltató megvizsgálja, van-e írásbeli igénybejelentés, és műszakilag elérhető-e a szolgáltatás az adott szolgáltatási ponton (55. § (2)).
3. 03Ha a törzshálózat műszakilag nem elérhető — tehát nincs vezeték, amire rá lehetne kötni —, a szolgáltató az igénybejelentést elutasítja (55. § (4)). Ilyenkor hálózatfejlesztésről beszélünk, ami más léptékű és más időtávú ügy, mint egy bekötés.
4. 04Ha az igénybejelentés rendben van, a szolgáltató 15 napon belül megküldi a szerződéses ajánlatát, és az ajánlatban foglaltak a közléstől számított 30 napig kötik őt (55. § (5)).
5. 05A bekötővezeték megépítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, ehhez tervet kell benyújtani. A hozzájárulásról a kérelem közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozik (58. § (1)–(3)).
6. 06Az ivóvíz-bekötővezeték létesítéséről a megrendelő költségére maga a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A bekötési vízmérő felszerelését és a csatlakozás elkészítését a szolgáltató vagy a megbízottja végzi (58. § (8)).
7. 07A kötelező közműnyilvántartáshoz tartozó geodéziai bemérésről a szolgáltató gondoskodik, a bekötést kezdeményező költségére (58. § (6)).

Hozzájárulás nélkül végzett bekötésnél a szolgáltató kérelmére a járási hivatal a bekötés és a hozzá tartozó berendezések elbontására kötelezi a felhasználót (58. § (9)). Ez az a pont, ahol a „majd megoldjuk” kerül a legtöbbe.

Egy dolgot érdemes külön tisztázni, mert gyakran összekeverik a bekötés költségével: a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69–72. §-a ezt a nem lakossági felhasználóra terheli, családi háznál lakossági felhasználóként ez a tétel nem jelenik meg. Ami megjelenik, az a bekötés megépítésének költsége — az viszont a te költséged.

Áram: minősített szerelő, MGT, és az építkezés alatti áram

Budapesten és Pest vármegye nagy részén az ELMŰ Hálózati Kft. (E.ON) a területileg illetékes áramhálózati elosztó. A tájékoztatója szerint a bekapcsolás két változatban fut — légkábelesen és földkábelesen —, és a két folyamat határidői sem azonosak.

1. 01Minősített szerelő választása. Vele egyeztetsz a teljesítményigényről, a mérőhely kialakításáról és a csatlakozás lehetséges módjáról. Írásos meghatalmazással az ügyintézést is rá tudod bízni, a munkája költsége téged terhel.
2. 02Igénybejelentés: online ügyfélszolgálaton, e-mailben vagy postai úton.
3. 03Földkábeles folyamatnál helyszíni felmérés. Ennek feltétele, hogy a mérőhely az előírásoknak megfelelően elkészüljön, vagy legalább a helye kijelölésre kerüljön.
4. 04Műszaki-gazdasági tájékoztató (MGT) és POD igazolás. Az MGT tartalmazza a műszaki feltételeket és a fizetendő díjakat. Az aláírására és elfogadására a légkábeles folyamatban 60 nap, a földkábelesnél 30 nap áll rendelkezésre — határidőn túl új igénybejelentés kell. A POD igazolás 60 napig érvényes, ezen belül kell kereskedőt választani és villamosenergia-vásárlási szerződést kötni.
5. 05Csatlakozási díj befizetése. A csatlakozáshoz tartozó szerződéseket csak ezután lehet megkötni.
6. 06Szerződések, időpont-egyeztetés, mérőfelszerelés és bekapcsolás.

Az építkezéshez ennél korábban kell áram. Erre szolgál az ideiglenes vételezés, és ez külön igénybejelentés. A szolgáltató műszaki tájékoztatója szerint határozott időre szól: a hálózathasználati szerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 hónapra. Csatlakozási alapdíjat ilyenkor nem kell fizetni, a ki- és visszakapcsolás költségét viszont a bekapcsolás előtt be kell fizetni, és a csatlakozó vezeték létesítése is a megrendelőt terheli. Műszaki kötöttség is van: légvezetékes hálózatnál oszlopos, földkábelesnél földkábeles ideiglenes mérőhely kapcsolható be.

Ezt érdemes a naptárban összerakni. Egy családi ház kivitelezése jellemzően 8–14 hónap, az ideiglenes vételezés határozott időtartama pedig ennél szűkebb lehet — tehát a végleges bekötés ügyintézése nem maradhat a ház végére.

Gáz: 30 nap az ajánlatra, de a fő kérdés az, hogy van-e egyáltalán

A gáznál az igénybejelentés a földgázelosztói csatlakozási igénylőlappal indul, és tulajdoni lap, illetve térképmásolat tartozik hozzá — utóbbin be lehet jelölni a tervezett csatlakozási pontot. A területileg illetékes földgázelosztó az igény nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül megküldi az ajánlatát és az elosztói csatlakozási szerződés tervezetét, benne a csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeivel.

A kapacitásigényt a gépészeti terv adja meg; a lakossági igénybejelentéseken egy átlagos családi háznál jellemzően 4 m³/h körüli érték szerepel. Az ügy hossza viszont nem ezen áll, hanem három kérdésen: van-e gázvezeték az utcában, van-e szabad kapacitás, és kell-e hálózatbővítés.

Ha nincs gáz az utcában — új parcellázásokon Budapest környékén ez gyakori helyzet —, akkor ez nem kivitelezés közben eldöntendő kérdés. A fűtési rendszer választása végigmegy a házon: a gépészeti kiosztáson, a padlórétegrenden, az elektromos teljesítményigényen és a költségvetésen is. Ezért a tervezés elején a helyére kell tenni, nem a falak között.

Közterület, útkezelő és a téli útbontási tilalom

A bekötés nagy része nem a telken zajlik. A törzshálózattól a telekhatárig a vezetéknek át kell jönnie az út, a járda vagy a zöldsáv alatt, ez pedig közterület. Ehhez a közút kezelőjének hozzájárulása kell, és a helyreállítás feltételeit is a kezelő írja elő.

• Ki a kezelő: helyi közútnál az önkormányzat, országos közútnál az országos közútkezelő. A nyomvonal dönti el, nem a telek.
• Új vagy nemrég felújított aszfaltnál a kezelő szigorúbb helyreállítást írhat elő. Ez idő és költség, és előre tudható.
• Sok Budapest környéki önkormányzat helyi rendelete téli útbontási tilalmat tartalmaz: jellemzően november 15. és március 15. (egyes településeken február 28.) között nyomvonalas bontáshoz nem adható ki közútkezelői hozzájárulás, az üzemzavar elhárítását kivéve. Több helyi rendelet kivételt engedhet a bekötővezeték létesítésére — a pontos dátumokat és a kivételeket a település saját rendelete mondja meg.
• A konténer, az építőanyag és a gépek közterületi elhelyezése külön ügy: ehhez közterület-használati hozzájárulás kell, szintén az önkormányzattól.

Ez az a pont, ahol az ütemterv és a naptár összeér. Ha a bekötés közterületi szakasza a téli tilalom időszakára esik, a munka nem a kivitelező kapacitásán áll meg, hanem egy helyi rendeleten — és ez az egyetlen olyan határidő, amire sem te, sem mi nem tudunk ráhatni. Előre viszont ki lehet kerülni.

Milyen sorrendben indítsd

A közműügyeknek nem a kivitelezés közepén van a helye, hanem a telek és a tervezés körül. Ez a sorrend működik a gyakorlatban.

1. 01Telekvásárlás előtt: közmű-állásfoglalás vagy közműnyilatkozat az e-közműből a telek címére, és egy kérdés az önkormányzatnál a helyi rendeletekről.
2. 02A tervezés indulásakor: a tervező és a gépész mondja meg, milyen teljesítmény- és kapacitásigényre kell bekötés. Az igénybejelentéseket már ekkor be lehet adni — nem kell megvárni a kész házat.
3. 03Bekötési tervek és szolgáltatói hozzájárulások: víznél a terv és a 15 napos nyilatkozat, áramnál az MGT és a POD, gáznál az ajánlat és az elosztói csatlakozási szerződés.
4. 04Közterületi engedélyek és naptár: útkezelői hozzájárulás, és a téli tilalom figyelembevétele a kezdés időpontjánál.
5. 05Az építkezés idejére: ideiglenes (építési) áramvételezés, és a vízvétel megoldása.
6. 06A ház készültségéhez közelítve: végleges mérőhelyek, bekötési vízmérő, mérőfelszerelés és bekapcsolás. Ezek a használatbavételhez és a beköltözéshez kellenek.

A felelősség megosztása ebben világos. A szolgáltatói igénybejelentés jogszabály szerint az ingatlan tulajdonosához (vagy a meghatalmazottjához) kötődik, a kivitelezés oldaláról pedig az a dolgunk, hogy a mérőhelyek, nyomvonalak és fali átvezetések időben, a szolgáltató előírásai szerint elkészüljenek, és a szolgáltatói egyeztetések ne a kész ház előtt egy héttel induljanak. Hogy melyik tétel kinek a feladata és mi szerepel az árban, azt a szerződés és a tételes műszaki tartalom írja le.

Ellenőrzőlista egy Budapest környéki telekhez

Ez a tíz pont az, amire egy telek megtekintésén és a szerződés előtt választ érdemes kapni. Mind a tíz előre tisztázható.

1. 01Van közmű-állásfoglalás vagy közműnyilatkozat a telek címére az e-közműből?
2. 02Van ivóvíz- és szennyvíz-törzshálózat az utcában, és az út melyik oldalán fut?
3. 03Ki a víziközmű-szolgáltató, az áramhálózati elosztó és a földgázelosztó ezen a településen?
4. 04Van már meglévő bekötés a telken, és ha igen, milyen állapotban és milyen dokumentummal?
5. 05Mekkora áramteljesítményre lesz szükség, és a környéken légkábeles vagy földkábeles a hálózat?
6. 06Van gáz az utcában? Ha nincs, mi a gépészeti terv, és mit jelent ez az elektromos igényben?
7. 07Hol lesz a mérőhely, és belefér a helyi építési szabályzat előírásaiba (előkert, kerítés, utcai megjelenés)?
8. 08Milyen hosszú a közterületi szakasz a törzshálózattól a telekhatárig, és mit kell átvezetni: aszfaltot, járdát, árkot?
9. 09Hogyan áll egymáshoz a tervezett kezdés és a helyi rendelet téli útbontási tilalma?
10. 10Magánút vagy osztatlan közös tulajdon esetén ki és milyen formában engedi a vezeték átvezetését?

Ha ebből a tízből van olyan, amit nem tudsz, az nem baj — azt jelenti, hogy van még kérdés a telek körül. Az viszont rosszabb, ha a kérdés az első falazási hét közben jön elő.